Kérdése van? Hívjon minket! +36-20/417-6567
Prózaírói és újságírói tevékenysége mellett Sándor Zoltán különböző folyóiratokban és médiumokban rendszeresen publikálja olvasmányélményeit, igyekezve mindig megfelelő társadalmi kontextusba helyezni a taglalt művet. Ebből kifolyólag nem ritkán az olvasmányélményen túl az azzal kapcsolatos kérdéseket is feszegeti írásaiban.
A Korunk lenyomata című, Könyv az olvasásról alcímű kéziratba gyűjtött esszék egyszerre vizsgálják az adott könyvet, és reflektálnak a szerző belső világára; amennyire szólnak a boncolgatott kötetről, ugyanakkora mértékben árulkodnak megalkotójának személyiségéről és világnézetéről. Fontos erénye az írásoknak, hogy a szerző mindvégig tisztában van azzal, hogy olvasata csak egy a lehetséges értelmezések közül, ezért értékítélet-nyilvánítás helyett sokkal inkább a mű megértésére és saját szemszögének az olvasóval történő megismertetésére törekszik.
A kézirat tematikailag sokszínű és változatos. Érdekes számba venni, milyen témák vetődnek fel az esszékben, mert az, ami foglalkoztatja a mai magyar költőket, esszéistákat és prózaírókat, közvetett módon árulkodik a (magyar) társadalom jelenéről. Az olvasatok alapján „rekonstruálhatók” korunk történései és korunk képviselőjének érdeklődése. Emberi viszonyok, párkapcsolatok, az elmúlás problematikája, perlekedés és/vagy megbékélés a múlttal, társadalmi és politikai kérdések, migránsválság és egyéb aktuális történések is feltűnnek a kéziratba válogatott írásokban.
A változatosság ellenére Sándor Zoltánt leginkább azok a művek foglalkoztatják, amelyek társadalmi kérdésekkel foglalkoznak, a kéziratba gyűjtött művek többek között olyan kérdéseket feszegetnek, mint a mindenkori politikai változások kihatása az egyén sorsának alakulására közép-kelet-európai viszonylatban; a magyar társadalom, ezen belül pedig a magyar irodalom megosztottságának problematikája; a vajdasági magyar irodalom meglétének kérdése; a múlttal való szembesülésből eredő traumák feldolgozása; centrum és periféria viszonya; a szociográfia jelenléte a kortárs irodalomban; a kisebbségi létkérdés és a multikulturalizmus fenntarthatóságának kérdése; a jugoszlávizmus és a volt szocializmus megítélése.
(Részlet Csík Mónika recenziójából)
