Kérdése van? Hívjon minket! +36-20/417-6567
Térképet kellene rajzolni Neven Ušumović elbeszéléseihez, melyek szereplői a vidéki táj által, annak tükrében válnak bivalyerős karakterekké. Egy olyan tájban, ahol hiába haladsz, a kép nem változik, végeérhetetlen a síkság. És ahol biztonságos helyekre csak az elme pusztaságaitól távol lelhetsz. A térképen be lenne rajzolva Bácska összetett vízrajza az összes bűzölgő mocsárral együtt. Egy kisebb erdő vagy egy salétromette, elhagyott, romos vasúti épület, mint sivatagban az oázis, csak ideig-óráig jelent pihenést és menedéket, haladni kell tovább, kitéve a valóság és a metafizikus létformák hallucinációban feloldódó kényének-kedvének, hogy aztán koncentrikus körökben egyre beljebb jussunk az urbánus lét különféle tereibe. (Sirbik Attila)